2011. március 22., kedd

nem tudok lemondani rólad....

Ha átölel a csend, csak rád gondolok, lemondani rólad még most sem tudok. Lemondani arról, kit a szív igazán szeret, ily nagy áldozatot ember nem tehet. Sötét éjjel, édes álom hamar tovaszáll. Felébredek, s a szívem csak kalapál! Kispárnámat szorongatom, könnyes már a szemem, Mert szeretném, ha mindig itt lennél velem! Gyűrött az ágy, s nem jön az álom, nem szól a zene hiába várom. Üvölt a csend s hallgat az élet, rám tör egy érzés, Szeretlek Téged! Szeretnék veled lenni egy éjszakán, elmondani, hogy szeretlek igazán! Szeretnék a karjaidba lenni, a csókjaidat érezni, S azt a pillanatot sohasem feledni! Hiányzol mikor nem vagy velem, édes csókjaid hiányoznak nekem. Oly" jó lenne most is veled lenni, s mindig csak Téged ölelni! Kigyúl az első csillag, kigyúlnak a vágyak, Csillagfényes éjszakában én csak Téged várlak. Jól tudom, hogy nem jössz, de oly jó várni, Hazudok a szívemnek, Hogy ne tudjon fájni!"